Szilaj- Száguld a musztáng

Mesél, a szél, játszva száll

Az én hazám, az ősi táj

Az alkony ha csókol, kis fényjelként ég

Hol vársz, olyan távol van még!

_______________________________________

A hazaút hosszú, sok akadály vár rám

A távolság hív, hiányogy  fáj

Mint árnyék követném a lépted nyomát

Ha hozzád elérnék, nem szállnék tovább.

_______________________________________

Száguld a musztáng az álmok után

És nincs már mi feltart, hisz az út végén vársz!

_______________________________________

Hisz tudom jól, hogy vársz

a szívem hozzád talál

Ha leszáll majd az alkony,

A fény ránk talál.

_____________________________________

Mint árnyék követnéd a léptem nyomát

Ha hozzám elérnél, nem szállnál tovább

Hisz vár rám az alkony, egy pont biztos már,

Hogy hazavár engem mindig, mindig e táj.